Zalaegerszegen 1883. augusztus 17-ére virradó éjjel néhány suhanc beverte a zsinagóga és a zsidó iskola ablakait. Augusztus 22-én verekedés tört ki egy keresztény és egy zsidó között. Másnap este 60−80 főnyi tömeg gyűlt össze az utcán. Istóczyt éltetve bezúzták a zsidó lakások ablakait, leszaggatták és összetörték a redőnyöket. A helyszínre érkező alispán, foglárok és börtönőrök szétoszlatták a tömeget és letartóztattak néhány rendbontót.

Augusztus 24-én a városháza előtt mintegy 1000 ember gyűlt össze, hogy kiszabadítsa a fogvatartottakat, akiket ezért katonai kísérettel vittek át a börtönbe. A helyiekből, vidéki földművesekből, asszonyokból és gyerekekből álló tömeg azonban olyan fenyegetően lépett fel, hogy a rendfenntartók jobbnak látták elengedni az iparoslegényeket. Az indulatok azonban nem csitultak: ismét megrohamozták a zsidók házait, beverték az ablakokat, több boltot feltörtek és kifosztottak. A hatóságok tehetetlenek voltak a hajnalig randalírozó csődülettel szemben. Az alispán még az esti órákban katonai erősítést kért a parancsnokságtól. A következő napokban több századnyi gyalogos és dragonyos katonaság érkezett a városba.

Augusztus 25-én napközben nyugalom honolt. A városi képviselő-testület polgárőrség megalakítására szólította fel a lakosságot. Este 7 után megtiltottak mindenféle csoportosulást, este 8 utánra pedig kijárási tilalmat rendeltek el. Az iparossegédek és cselédek otthon tartásáért a mestereket valamint a háztulajdonosokat tették felelőssé. Este 6 után a katonaság megszállta a főteret és lezárta az utcákat.

Este 10 körül azonban ismét gyülekezni kezdtek a főleg a szomszédos falvakból érkező zavargók. Feltörtek és kifosztottak több boltot, később pedig egy mészárszéket is. Egy megtámadott zsidó később belehalt a sérüléseibe. A 800−1000 fős, pisztolyokkal felfegyverzett csőcselék a katonákra is rárontott, akik sortűzzel válaszoltak. Két ember meghalt, 8−10-en halálosan, hatan súlyosan, többen pedig könnyebben megsérültek. A tömeg erre feloszlott.

Az erőszak hulláma azonban a környékbeli településeket is elborította. Több faluban felgyújtották a zsidók házait. A tűz a többi épületre is továbbterjedt, Bezeréd például porig égett. Sok helyen teljesen leállt élet. Az atrocitások miatt a kereskedők nem mertek kinyitni. A legtöbb zsidó családfő a nőket és a gyermekeket az értékesebb holmikkal együtt elszállította Zalaegerszegről. Augusztus 26-a vasárnap lévén munkaszüneti nap volt, ezért további összecsapásokra lehetett számítani. Az alispán már délelőttre kirendelte a katonaságot a plébánia elé, hogy megakadályozza a templomból kitódulók esetleges rendbontását. A hadsereg megszállta a várost, az utcán folyamatosan járőröztek, aminek hatására augusztus 26−27-én már nem történtek rendzavarások.

A söjtöri és zalalövői események hatására azonban augusztus 28-án a Belügyminisztérium másnapi hatállyal elrendelte a statáriumot Zala megye egész területére, egyhavi időtartamra. Kormánybiztossá Glavina Lajos főispánt nevezték ki. A megye összes településéhez intézett felhívásban Glavina felszólította az elöljárókat, hogy hirdessék ki a statáriumot, tegyenek meg mindent a zavargások megakadályozása érdekében és szervezzenek őrjáratokat. A lakóházak kapuit, valamint a vendéglői ivószobákat este 8-kor be kellett zárni, a cselédek gazdájuk tudta és beleegyezése nélkül nem mehettek el otthonról, a lakosok kötelesek voltak beszolgáltatni fegyvereiket, a községekben megjelenő idegeneket szemmel kellett tartani, a rablott tárgyakat birtoklókat pedig fel kellett jelenteni. Az országos és heti vásárok nagy részét betiltották. Ez lényegében befagyasztotta a térség gazdasági életét. Ezért a kormánybiztos szeptember közepétől elkezdte feloldani a korlátozásokat, és engedélyt adott az október 8-i országos vásár megtartására. Október 22-én megszűntették a statáriumot.

A nyomozások során egyre több olyan adat került a felszínre, amely a megmozdulások szervezett jellegére utalt. Egy sárhidai paraszt azt vallotta, hogy augusztusban három zalaegerszegi férfi jelent meg a településen. Az idegenek felszólították a helyieket, hogy menjenek a városba és fosszák ki az ottani zsidókat, cserébe részesülhetnek a zsákmányból. Két elfogott legény azt állította, hogy egy fiatalember biztatta őket a rendbontásra, aki aztán a zavargás élére is állt és a kirabolandó boltokhoz irányította a tömeget. A személyleírás ráillett Báli Kálmán asztaloslegényre. Róla kiderítették, hogy társait a katolikus temetőben gyűjtötte össze, és egyenként megeskette őket, hogy kirabolják és elkergetik a zsidókat.

A Kozma főügyész által kihallgatott zavargók vallomása alapján úgy tűnt, a környékbeli falvakban idegen agitátorok biztattak a zsidók megtámadására. Elhitették a helyiekkel, hogy szabad zsidókat fosztogatni, mert a katonaság nem fog rájuk lőni. A Nemzet tudósítójának értesülései szerint Zalaegerszegen és a környező falvakban már hónapok óta mesterségesen szították a most kirobbant antiszemita indulatokat. A mozgalom résztvevői előkészületeket tettek egy népgyűlés összehívására is. Ezen a zsidók 1867-ben törvénybe iktatott emancipációjának eltörlését szorgalmazó kérvényt terjesztettek volna a parlament elé. A zalai antiszemiták állítólag szoros kapcsolatban álltak a németországi testvérmozgalom vezetőivel is. Német és magyar nyelvű antiszemita lapok, röpiratok tömegesen terjedtek a megyében.

Szeptember 13-án Kozma főügyész értekezletet tartott Glavina kormánybiztos, Svastics alispán, Gömörey törvényszéki elnök, Bessenyei királyi ügyész és Neumann Spallart tábornok részvételével. Ezen elhatározták, hogy a parasztok letartóztatása helyett inkább az értelmi szerzők előkerítésére koncentrálnak. Végül a zavargásokban való részvétel miatt elfogott 117 személy közül 44-et állítottak statáriális bíróság elé. Legtöbbjüknél azonban kevés esély mutatkozott a bűncselekmény elkövetésének bizonyításra az előírt nyolc napon belül, így ők hagyományos bírósági eljárásra számíthattak.

Az 1884. június 9-én kezdődő végtárgyaláson Schreiner Ferenc és Bali Kálmán fővádlottak tagadták a zavargásokban való részvétel és az uszítás vádját. A per során négy további személlyel bővült a vádlottak köre, amely egyébként főleg fiatal munkásokból és iparosokból állt. Az ítéletet végül 1884. július 28-án hirdették ki. 43 vádlottat elmarasztaltak, 31-et felmentettek. A lázadásra való felbujtásban valamint testi sértés elkövetésében bűnösnek talált fővádlottak közül Schreiner Ferencet 7 évi fegyházra, Gerencsér Istvánt 5 évi fegyházra, Bali Kálmánt 4 évi fegyházra ítélték. A többi vádlottat több hónapos börtön-, illetve fogházbüntetéssel, egyeseket több évi hivatal- és jogvesztéssel, másokat pedig pénzbüntetéssel sújtottak. A legfelsőbb igazságszolgáltatási fórum, a Kúria 1885. július 24-én hozott jogerős ítéletet az ügyben. Ennek értelmében Schreiner 5 évi, Bali és Gerencsér pedig 3 évi fegyházbüntetést kaptak az egy évi vizsgálati fogság beszámításával. További 10 vádlottat (9 férfi és 1 nő) 2−9 havi fogházra ítéltek, a többi esetben pedig helyben hagyták a királyi tábla által hozott ítéletet.

Forrás: „Zendülés Zalaegerszegen.” Budapesti Hírlap, 1883. 08. 26., 4. o.; „Zendülés Zalaegerszegen.” In Budapesti Hírlap, 1883. 08. 27., 4−5. o.; „Die Unruhen in Zala-Egerszeg.” Preßburger Zeitung (Abendblatt), 1883. 08. 27., 1−2. o.; „Zendülés a zsidók ellen. A királyi főügyészség és a zavargások.” Budapesti Hírlap, 1883. 08. 28., 2−3. o.; „Zendülés Zalaegerszegen és a vidéken.” Budapesti Hírlap, 1883. 08. 28., 4−5. o.; „Antiszemita zavargás.” Magyar Polgár, 1883. 08. 28., 4. o.; „A zendülő Zala.” Budapesti Hírlap, 1883. 08. 29., 5−6. o.; „Zendülés Zalaegerszegen.” Magyar Polgár, 1883. 08. 29., 3−4. o.; „Zsidóellenes zavargások Zalaegerszegen.” In Zala, 1883. 08. 29., 1−2. o.; „Zsidóellenes zavargások.” Magyar Polgár, 1883. 08. 30., 3. o.; „Privat-Telegramme der Preßburger Zeitung. Judenkrawalle.” Preßburger Zeitung (Abendblatt), 1883. 08. 30., 1. o.; „Privat-Telegramme der Preßburger Zeitung. Judenkrawalle.” Preßburger Zeitung (Abendblatt), 1883. 08. 31., 1. o.; „Zsidóellenes zavargások.” Magyar Polgár, 1883. 09. 01., 3. o.; „Zsidóellenes zavargások.” Pesti Hírlap, 1883. 09. 04., 3−4. o.; „Die Judenhetzen in Ungarn.” Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1883. 09. 05., 2 o.; „Zsidóellenes zavargások. A zalai kormánybiztos rendelete” Pesti Hírlap, 1883. 09. 07., 9. o.; „Zsidóellenes zavargások. Zalai hírek.” Pesti Hírlap, 1883. 09. 07., 9−10. o.; „Die Juden-Krawalle in Ungarn.” Preßburger Zeitung, 1883. 09. 08., 1−2. o.; „Zsidóellenes zavargások.” Pesti Hírlap, 1883. 09. 10., 9. o.; „Die Juden-Krawalle in Ungarn.” Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1883. 09. 11., 2. o.; „A zsidóellenes zavargások.” Pesti Hírlap, 1883. 09. 13., 5. o.; „Die Juden-Krawalle in Ungarn.” Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1883. 09. 13., 2. o.; „Zsidóellenes zavargások. A vizsgálat.” Pesti Hírlap, 1883. 09. 14., 3−4. o.; „Privat-Telegramme der Preßburger Zeitung. Zala-Egerszeg 14. September.” Preßburger Zeitung (Abendblatt), 1883. 09. 14., 1. o.; „Aus dem Gerichtssaale. Statarium in Zalaegerszeg.” Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1883. 09. 21., 4.o.; „A zalaegerszegi zavargások ügyében…” Pesti Hírlap, 1884. 07. 10., 12. o.; „A zalaegerszegi zavargások ügyében…” Pesti Hírlap, 1884. 07. 12., 12. o.; „A zalaegerszegi zavargások ügyében…” Pesti Hírlap, 1884. 07. 13., 11. o.; „A zalaegerszegi zavargások ügyében…” Pesti Hírlap, 1884. 07. 15., 12. o.; „A zalaegerszegi zavargások ügyében…” Pesti Hírlap, 1884. 07. 16., 11−12. o.; „A zalaegerszegi zavargások ügyében…” Pesti Hírlap, 1884. 07. 17., 11. o.; „A zalaegerszegi zavargások.” Pesti Hírlap, 1884. 07. 18., 12. o.; „A zalaegerszegi zavargások.” Pesti Hírlap, 1884. 07. 19., 11−12. o.; „A zalaegerszegi zavargások.” Pesti Hírlap, 1884. 07. 20., 11. o.; „A zalaegerszegi zavargások.” Pesti Hírlap, 1884. 07. 22., 13. o.; „A zalaegerszegi zavargások.” Pesti Hírlap, 1884. 07. 23., 11. o.; „A zalaegerszegi zavargások.” Pesti Hírlap, 1884. 07. 24., 11. o.; „A zalaegerszegi zavargások.” Pesti Hírlap, 1884. 07. 25., 11−12. o.; „A zalaegerszegi zavargások.” Pesti Hírlap, 1884. 07. 26., 11. o.; „A zalaegerszegi zsidóüldözők fölött…” Pesti Hírlap, 1884. 07. 29., 12. o.; „Aus dem Gerichtssaale. Die antisemitischen Unruhen in Zala-Egerszeg.” Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1884. 07. 17., 5. o.; „A zala-egerszegi zsidózavargás…” Pesti Hírlap, 1885. 04. 24., 8. o.; „A zala-egerszegi zsidóellenes zavargások…” Pesti Hírlap, 1185. 07. 25., 6. o.; Zala megyei alispán jelentése a Belügyminisztériumnak, 1883. 08. 25. MOL BM K148, 80. csomó, 1883−XIV/D−3377; Zala megyei alispán jelentése a Belügyminisztériumnak, 1883. 08. 24. MOL BM K148, 80. csomó, 1883−XIV/D−3377; A Zala−Somogy megyei izraeltia községkerületi elnökség jelentése az Izraeliták Országos Irodájának, 1883. 09. 27. MOL BM K148, 80. csomó, 1883−XIV/D−3377; Tisza Kálmán felterjesztése Ferenc Józsefhez, 1883. 08. 27. MOL BM K148, 80. csomó, 1883−XIV/D−3377; Igazságügyi miniszter a Zala megye területén életbe léptetendő rögtönbíráskodás tárgyában, 1883. 08. 28., 1883−XIV/D−3377; Zala megyei főispán és kormánybiztos a kivételes állapotnak mielőbbi beszüntetése iránt, 1883. 10. 20. MOL BM K148, 80. csomó, 1883−XIV/D−3377; Foki 1986; Kubinszky 1968, 165-168. o.; Kubinszky 1976, 112-116. o.; Rácskay 1987, 550

Konfliktustérképek

Integrált Térinformatikai Rendszer

Antiszemita események a XIX. században

Jelmagyarázat